Menyhárt király

Megkezdődtek az oviban a karácsonyi műsor próbái. A tavalyi pásztor 4 - álomszerep után Márton a Menyhárt király méltán megbecsült figuráját kapta, József Attilával természetesen. A szerecsen király Barnus lett. Ez azért is praktikus, mert tuti, hogy Marci nem hagyná befesteni az arcát - bár a mamája szerint ezért Barnabás sem rajong - oda az autentikusság. Ez utóbbit különben az is rombolja, hogy a napkeleti bölcsek királyoknak álcázzák majd magukat, semmi kaftán és arafatos fejfedő, palást lesz és korona.
Mint a múltkorjában, hazafelé az autóban kiderült, Márton számára több pontos is homályos a betlehemi sztori. Nem érti egyrészt, hogy ha Ákos a kovács, aki nem ad szállást Máriának, hogy lehet, hogy Ágika az ő "hableánya", amikor Ákos és Ágika valójában testvérek. Ezt rövidre zártuk azzal, hogy tulajdonképpen ő sem Menyhárt király igazából, tehát ez a fura, mesebeli rokoni összekapcsolódás benne van a pakliban. Ezek után felmerült, hogy amikor Menyhárt király azt kiáltja, hogy "Segíts, édes Istenem" akkor hogy lehet, hogy senki nem jön segíteni, sőt mindenki visszaül a helyére. Ez a probléma már kicsit messzebbre vitt, megpróbáltuk a Budakalász - Pomáz viszonylaton tisztázni Isten mibenlétét és szerepkörét, valamint kitértünk kicsit a fohász definíciójára is. Ezek után már csak arra maradt idő hazáig, hogy röviden érintsük azt a kérdést, hogy József miért akarja földig rombolni (romboltatni) a kovács házát (az akkor még nem keresztényi, inkább talán felebaráti szeretet jegyében).
Mindenesetre a kitételen, hogy "Nem vagyunk mi vén papok" a három királyok (Marci, Dani és Barnus) napról-napra jobban szórakoznak, a többi még tisztázatlan probléma meg csak megoldódik valahogy.

Bence világgá megy

Most, hogy hasról hátra és hátról hasra is megtanult forogni, Bence hatalmas túrákra indul lakás-szerte. Általában a hátáról indul, a már ismert módon hasra fordul és szemügyre veszi a körülötte heverő tárgyakat, ezek közül néhányat megnyalogat, a szájába töm, majd egy határozott hátrafordulással továbbáll. Hogy, hogy tanult meg a hátára fordulni azt senki se látta, egyszercsak tudott.
Otthon, a nappaliban elsődleges célja, hogy elérjen a fotel lelógó huzatáig és azt megpróbálja teljes egészében a szájába tömni, lehetőleg a fotel-váz nélkül. Ha ezzel megvan átgurul a kis asztalhoz és befészkeli magát alá, majd az egyik kezét elegánsan felhelyezi az alsó polcra. A Prés utcában az íróasztaltól a tévéig gurul. Itt a visszaúttal adódik kis probléma, az egész művelet ugyanis csak az egyik irányba megy, a hátáról a jobb karján átgördülve. Így a tévét néhány fordulattal elérvén két lehetőség adódik: kiabálni kell, aminek hatására egy felnőtt visszahelyezi a kiindulópontra, az asztal lábához, avagy kiabálni kell és a felnőtt 180 fokkal elfordítja, hogy visszahaladhasson az eredeti módszerrel az asztal lábához.

Pót-Márton-nap

A család minden hitbeli és egyéb jobb meggyőződése ellenére az idei Márton-nap meglehetősen hosszúra nyúlt és nagy jelentőséget kapott. A történet ott kezdődik, hogy Marci februári születésnapja nagyon messze van már, ilyenkor novemberben. Volt ugyan közben Húsvét meg gyereknap, és Bence születése körül is kellő ünneplés adódott, amit egy új autóverseny pálya koronázott meg. Nem beszélve a barátok és ismerősök által hozott ajándékdömpingről, akik mind - pedagógiailag korrektül - mindig hoztak ajándékot a nagyobb gyereknek is. De ez persze mégsem ugyanaz mint, amikor Márton a fő és egyben egyetlen ünnepelt. Ez az oka, hogy nagyon várta már a névnapját.
Kapott is mindenfélét nagyszülőktől, szülőktől, kedden helikoptert, szerdán társasjátékot, csütörtökön mesefilmet, szombatot kindertojást. Ezekkel mind elégedett is volt, mindössze három-négy nap alatt lezajlott az ünnepségsorozat, sokan telefonáltak és Marci számon tartotta, hogy ki mindenkitől kapott mindenfélét. Szombaton még libasült vacsora is akadt, igaz ezúttal újbor nélkül. Már éppen úgy tűnt, hogy sikerült a Márton-napon túllendülni, csakhogy a skarlát-vész miatt az oviban a hagyományos Márton-nap elmaradt, illetve elhalasztódott a következő hétre. Így történt, hogy múlt szerdán Marci kockás reggeli-batyuval indult oviba, kolbásszal, tejjel, kiflivel. Az óvodában lámpást készítettek és kenyeret sütöttek, majd Márton püspök életéről tanultak. Aztán a délutáni tűzrakás objektív, időjárási tényezők miatt elmaradt, de azért a gyerekek lámpásaikkal felfegyverkezve jöttek ki a parkolóba a szülők elé. Ezután már csak pár órát vett igénybe elmagyarázni Marcinak, hogy ez már nem igazi Márton nap, csak pót, és ünnepség meg ajándék is legközelebb Mikuláskor lesz. Arccal Szent Miklós felé!

Ágoston Gábor - hiánypótlás

ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor,ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor, ágostongábor,ágostongábor, ágostongábor

Marci aranyköpései III.

• A: Nincs az a farkasordító hideg kint. - M: Én se hallottam semmit, és nem is fázom.
• Időnként mindig, amikor elalszom néha...
• Liszlát!
• Ausztriában és Cselországban voltunk kirándulni
• Nehéz kettő gyerekkel, de csak Bencével, ugye?
• Én jobban szeretem Bencét a Zolikánál. Mindenki a saját testvérét szereti jobban, ez már csak így van.
  

Csecsemőhumor

Bence viccet mesél

Márton a piacon

- Anya, biztos vagy benne, hogy az alma amit a nénitől vettünk jó?
- Persze, hogy biztos vagyok.
- De nem mérgezett?
- Miért lenne mérgezett?
- Hát, olyan öreg volt az a néni.