Úti csomagok

Marci,saját maga által pakolt úti csomagjának tartalma:
- 1 db sárga műanyag távcső
- 1 pár piros kapuskesztyű
- Kb 3-5 db kisautó
- 1 db képeskönyv  Bence számára
- 1 db újság saját részre
- ismeretlen mennyiségű sós ropi
- nagyobb darabszámban mese-dvd és cd

Bence, Marci által összekészített úti csomagja:
- 7-9 kisautó, döntően a Verdák című film szereplőiről mintázva
- 1 db képeskönyv, közepes állapotban
- 1 db üres ivóka (mert, ugye a repülőgépre nem viszünk folyadékot)
- 1 db Kisvakond
- 1 db elemes fejlámpa

"Én vezetek..."

ÉN lapozok a könyvben, ÉN játszom a játékkal, ÉN nyomom a gombot, ÉN eszem - egyedül, ÉN megyek - egyedül, nem kézenfogva, ÉN kezelem a távirányítót, ÉN építem a legót, ÉN játszom az autókkal - csak, ÉN ülök be az autóba - segítség nélkül, ÉN kapcsolom fel a villanyt, ÉN rajzolok - oda, ahova tetszik, ÉN teszem be a dvd-t a lejátszóba, ÉN kapcsolom ki a készüléket, ÉN veszem ki a nyomtatóból a papírt, ÉN rakom a kirakót, ÉN rúgom a labdát, ÉN nyitom ki a kulccsal az ajtót..., vagy, ahogy Bence mondja: ÉN VEZETEK!

Az iskola

Most már biztos! Megjött A Hivatal értesítése, mely szerint engedélyezték, hogy Márton abba az iskolába járjon, ahova különben hat hete jár. Nagy mázli. Így Marci teljesen hivatalosan is a Gesztenyeliget iskola polgára lett.
Az ominózus iskola Königstein Schneidhain nevezetű részében található, autóval normál esetben 8 percre, tömegközlekedés nincs. A városrész szépséghibája, hogy bár a lakástól légvonalban nincs messze, megközelítéséhez keresztül kell menni a hírhedt königstein-i körforgalmon, ami iskolaidőben egy félórával növeli a menetidőt. Élelmes Magyar Szülők persze már a második napon találtak kiváló alternatív útvonalat, ami 5-10 kilométerrel hosszabb ugyan, de stabilan 15 perc. Történt azonban, hogy a kerülő útvonalat teljes egészében lezárták (ú.n. Vollsperrung), merthogy javítják a magyar-autópálya minőségű burkolatot. Ráfér!
Gesztenyeliget egy négy, egészen pontosan ötosztályos általános iskola, azzal  a különleges koncepcióval felvértezve, hogy a gyerekeknek érdemes átmenetet biztosítani az óvoda és az iskola között, így az első évfolyamos anyagot, két év alatt tanulják meg, mert ötéves korukban kezdik. Úgy tűnik, az is szempont, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, szeressenek bejárni. Sokat játszanak, sokat vannak a parkban, a játszótéren és focizni, és olyan elvetemült tettekre ragadtatják magukat, hogy a különlegesen szép szeptember végén iskola helyett egy hirtelen ötlettől vezérelve kirándulni viszik a gyerekeket. Amíg jó idő van...
Marci általában fél 9-től  fél 1-ig van bent, kivéve, amikor felzárkóztató órája van reggel nyolctól, illetve csak volt, mert az elmúlt hat hét alatt nagyjából behozta a tavalyi éves "lemaradását". Így attól a csekélységtől eltekintve, hogy nem tud németül, már ugyanott tart az anyagban, mint a többi gyerek. Akik viszont nem tudnak magyarul!

Márton kedvence az iskolában az ú.n. hófpauze, ami döntő mértékben különbözik az ú.n. früstükszpauzétól, míg az utóbbi esetén a gyerekek az uzsonnájukat fogyasztják, az előbbi az udvari szünet. Ebben a kétszer esedékes húszperces szünetben a gyerekeket kiterelik az udvarra és ott fociznak, fogócskáznak, rabló-pandúrost játszanak, kocsikkal tologatják, vontatják egymást. Nagy melegben az iskola szökőkútját is beindítják, hogy a tanoncok hűsölhessenek egyet. Ezen alkalmakkor a nebulók alsóneműben, sikoltozva rohangálnak körbe-körbe, míg mások egy-egy törölközőről fekve, napozva nézik az "őrjöngőket".
Vannak persze drámaibb pillanatok is, mikor például kiderül, hogy egy este kamaszok megrongálták az iskolai mászófalat, vagy hogy az iskolában egy kisfiúnak nyomtalanul eltűnt a kártyagyűjteménye - csak nem elvitte valaki! Ilyenkor az igazgatónő összehívja az iskolapolgárokat a nagy előtérbe, a gyerekek leücsörögnek a földre és meghallgatják az aktuális híreket / tanulságokat. Feltehetőleg messzemenő következtetéseket levonva a hallottakból, de mindenesetre osztozva a problémán. Marci ezen esetekben okosan néz, mindenesetre nem valószínű, hogy ő rongálta volna meg a mászókát vagy tulajdonította volna el a kártyákat...

Márton szóbeli kommentárja szerint kedvence mégis inkább az utolsó óra szerdán, amikor az osztállyal a játszótérre mennek focizni.

Háziverseny

A königstein-i háziverseny tulajdonképpen egy ki-tanul-meg-előbb-egy-új-nyelvet verseny. A tét, hogy Bence tanul-e meg előbb magyarul (esetleg németül) vagy Márton németül. Eddig Bence vezet, aki mindent ért és rengeteget beszél, hol értelmes, hol értelmetlen szavakkal, sok összefüggéssel és kevés nyelvtani szerkezettel. Szemben Mártonnal, aki valószínűleg - tanárai szerint - meglepően sok mindent ért (!) , de nem beszél - és ezt nem is kell forszírozni. Mindenesetre Marcinak még vannak esélyei, bár Bence is rohamtempóban fejlődik.
Néhány példa a bábeli zűrzavar bemutatására:

• A családi kirándulások és autózások során Marci a tanítónéni által összeírt szavakat és kifejezéseket gyakorolja, míg Bence mindent szorgalmas szajkó módjára ismétel:

M: - Marci, mi a kolbász németül?
B: - Kóbász?!
m: - Vurszt
B: - Vu


M: - És a sajt?
B: - Szajt?!
m: - Kéze
B: - Ké

• A délutáni séták alkalmával Márton vagy barkochbát játszik vagy ismét az iskolában tanultakat gyakorolja, miközben Bence az erdő terméseivel ismerkedik.

- Nézd Bence, egy toboz.
- Doboz.
- Nem, toboz.
- Jó, doboz.


- Annnyaa! Makk??? Makk? Makk!!! Látó??? Makk.

• Az esti mesélés mostanság a Larousse gyermekenciklopédia cikkeinek felolvasásában merül ki, Márton kifejezett óhajára. Esetenként, ha a praktikum úgy kívánja, Bence is az értő hallgatóság tagja lesz. Ilyenkor, mondjuk a természetről szóló fejezetnél Bence két tejkorty között néha felkiált.

Téma 1: Milyen állatok élnek és milyen erdőben?
- Annyaaa! Fa?
- Igen, Bence fa.
- Jó.


Téma 2: Honnan ered a folyók vize?
- Annyaa! Vizi?
- Igen, Bence, víz.
- Jó


Téma 3:  Hogyan alakulnak ki a nagy viharok, hurrikánok?
- Annyaa! Fú a szé?
- Igen, Bence, fúj a szél.
- Jó


Marci persze szokásos nyugalmával tűr és egészséges humorérzékkel mulat. Lehet, hogy ő már tudja, ki lesz a nyertes...

I...

- Anya, Isten mikor fog megint valamit tenni?

- Miért, szerinted legutóbb mikor tett valamit?

- Hát, mikor a beiskolázási ünnepség előtt a templomban mondták, hogy megmentette az embereket a hánykolódó hajón.

Bence németországi portyázásai

Bence németországi kalandjai a külső szemlélő számára egyelőre talán kevésbé tűnnek izgalmasnak, szemben Marci élményeivel, de legalább olyan mozgalmasak, már-már lebilincselőek.
Bence például napi szintű königstein-i motoros portyázásai során szigorúan minden  kapubejáróba betér, egészen közelről megtekint minden kirakatot, vizsgálat alá von minden garázst és garázsfelhajtót, majd számba veszi a Mercedeseket, KIA-kat, Chryslereket és nem utolsósorban a BMW-ket, amelyek esetében típustól függetlenül közli, hogy Gabininó, illetve, rövidítve, Gabinó. Hétköznapokon lehetősége nyílik az üres gördeszka pályát is elfoglalni és műanyagmotor-pályává emelni, fel-le száguldozva a bukkanókon, esetleg olasz származású hároméveseket kergetni a csúszdán föl meg le. A mulatságnak esetenként a königsteini időjárás vet véget, ilyenkor Bence kénytelen a közeli illatszer-, illetve kávéárusító boltokba menekülni.

Bébi természetesen amúgy is gyakran jár vásárolni, ilyen esetekben a liftben mindenkivel kedvesen közli, hogy "bitte", az egyet a három német szó közül, amit már tud. Sajnos a vásárlás terén Bence rossz tapasztalatokat is gyűjteni kényszerült a múltkorjában, amikor is egy diszkontáruház mélyhűtőjének alján érdekes szellőzőlukakat fedezett fel. Eléggé el nem ítélhető módon, a konstrukció hiányossága folytán, az ember az ujját még csak be tudja dugni, de kifelé már nem jön olyan könnyen. Ebből következően Bencének egy komolyabb sérülést kellett elszenvednie, jobb keze mutatóujját csúnyán elvágta, hatalmas riadalmat okozva az áruház közönségének és személyzetének, akik százfelé szaladva hoztak zsebkendőt, sebtapaszt, fertőtlenítőt és el akartak ugrani a patikába is. Szerencsére, úgy tűnik a helyzet mégsem oly súlyos, a mickey egeres sebtapasz megfelelő testi és lelki gyógyírnek bizonyult, bár Bence azóta is kíméli és eltartva hordozza mutatóujját, esetleg alkalmanként (elsősorban lefekvéskor) közli, hogy "Jaj, fáj". Kérésre viszont lelkesen elemzi, hogy éppen Mickey egér, Goofy vagy Donald kacsa látható-e a kötésen.
Az ebéd elfogyasztása/túlélése után Bence lelkesen rohan Marcival A Tütéhez, hogy valami jobb falat után nézzenek, hangos Tüte, Tüte felkiáltásokat hallatva, ez különben Bébi német szókincsének második tagja. Ezután Marci mesét olvas a rácsoságyban nyugton maradni képtelen dednek és néha közli öccsével, hogy "Ha nem fekszel le, kimegyek!" - ezt honnan tanulhatta?! Mire Bence ellentmondást nem tűrően kijelenti, hogy "A Baba, A Baba mesé Matti" - és a mese megy tovább.
Alvás után aztán, viszonylag normális időjárás esetén, Bence részt vesz a környék feltérképezésében, motorháton, illetve gyalogosan. Köveket dobálva a patakba, tobozt gyűjtve és fél órákra meg-megállva a porban matatva, tapodtat sem mozdulva. A legfőbb motiváció a fagyi ígérete, így esetenként be lehet jutni a városba is. Rossz idő esetén Marci és Bence autóversenyt játszanak, midőn Marci lejátszik egy versenyt - "Matti veze", majd Bence az ismétlésnél tekergeti a kormányt és a futam végén a kormányt a feje fölé emelve - már amennyire ez anatómiailag lehetséges - helyezéstől függetlenül közli, hogy "Nyettem!"
Hát így valahogy tengeti Bence németországi mindennapjait, néha egy-egy hétvégi élményparkkal, állatkerttel, játszóházzal, kirándulással fűszerezve az unalmas hétköznapokat.

Így tanul idegen nyelvet egy gyerek

Marci "énekelget" az utcán "Vihájsztdu, vihájsztdu, vihájsztdu..."

- Marci, tudod ez mit jelent?

- Tudom, azt, hogy "Hogy hívnak?"

- És honnan tudod?

- Az iskolában megkérdezték tőlem, kétszer mondtam, hogy "Ja", aztán rájöttem, hogy a nevemet kérdezik.