A Nagy Utazás - avagy Márton és Bence kalandjai a nagyvilágban III

Mottó: Mindenki őrült, aki nem indul neki egy másfél évessel Ausztráliának...

Hongkong

Az utóbbi időben hallható hírek szerint Hongkong belföldi turizmusa jelentős fejlődésnek indult. Állítólag minden kínai turista egy cuki szőke, bongyor hajú kisfiút akar látni, szürke tornacipőben. Igen, ez Bence. Azok a szerencsések, akik jókor voltak jó helyen le is fotózhatták, ha elég fürgék voltak(és voltak ilyenek bőven). Rossz nyelvek szerint a szürke tornacipő (Decathlon 2800 Ft) azért volt oly népszerű a helyiek körében, mert egyes szorgos kezek saját munkájuk gyümölcsét vélték felfedezni benne. Hogy a bence-jelenség miért volt olyan népszerű - rejtély, talán csak a nagymamák tudnának kielégítő, objektív magyarázattal szolgálni.
A kaland úgy kezdődött, hogy Bence a repülőgép landolása közben aludt el, majd átaludta a szállodáig az egész megérkezési procedúrát, ami nem kis dolog, különös tekintettel arra, hogy Londonban elfelejtették felrakni a babakocsiját a Hongkongba tartó járatra, így karban, félig lógó fejjel és teljesen lógó kezekkel és lábakkal szunyált - tulajdonképpen az elkövetkező két nap során végig, nem kis izomlázat okozva apjának és nagyapjának. Aludt a taxikban, a buszokon, séta közben, a mozgójárdákon és -lépcsőkön, a siklón, a kávézóban, nagyon igyekezett behozni a lemaradást.
Mártonnak eközben minden tetszett, a felhőkarcolók, a hidak, a hajók, a kikötő, a kínai írásjelek, a meredek sikló, az elektronikus játékok dömpingje, a kilátóteraszok, a játszótér, a mozgójárdák és mozgólépcsők, az angol pubok, egyszóval elégedett volt Hongkonggal. Egyetlen dolog nem nyerte meg a tetszését, a kínai gasztronómia. Az első nap után úgy határozott, hogy megmarad a jól bevált sajtburger-krumpli párosításnál, legyen az bár kínai készítésű. A második nap után aztán a társaság több tagja csatlakozott ehhez a gasztronómiai irányzathoz...
Miután nem maradt felhőkarcoló megtekintetlenül és mozgólépcső kipróbálatlanul, Márton és Bence a kínai paparazzóktól kísérve felszálltak a steakek hazájába tartó gépre.

Turizmus marketing

Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogy lehet két kisgyerekkel utazni, ráadásul egy ötévessel, akinek már akarata van, határozott elképzelése és érdeklődési köre és nem lehet babakocsiban altatni. Mert a gyerek "szenved", ki van zökkentve, nem érzi magát komfortosan, unatkozik, nyűgös, ráadásul semmi nem érdekli, amit meg kellene nézni.
A válasz nem is olyan bonyolult, marketing kérdése az egész. Először is kell hozzá jó koncepció, másodszor megfelelő szöveg - ezt M minden körülmények között tudja hozni.

A repülés jól eladható, ez már az előbbiekből kiderült. A legkritikusabb pont ezután az első nap. Ilyenkor a "legolcsóbb" a legjobb elv alapján (mármint marketing szempontból) az itthonról gondosan kiválasztott élményparkok egyikét kell megcélozni. Ezzel aztán a nyaralás, mint tevékenység elfogadtatása megoldott, ráadásul a későbbiekben hivatkozási alapot is szolgáltathat, a "visszamegyünk, ha ezt meg azt megnéztük, megcsináltuk, láttuk, bejártuk". Külön szerencse, ha ez a bizonyos élménypark egyben úgynevezett Minimundus funkciót is ellát, tehát bizonyos híresnek mondott épületek, jellemzők kicsinyített mása megtekinthető - így a magunk megnyugtatására kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen hasznos is volt a kirándulás.
Ezután jöhet a városnézés, kultúrprogram. Amennyiben személygépkocsival közelítettük meg a nyaralás helyszínét, legegyszerűbb, ha csomagolunk motort/rollert/kerékpárt/játék babakocsit, így a séta tulajdonképpen egy játszótér menettel egyenértékű, elfogadtatása szó szerint gyerekjáték. Nehézség, ha az említett közlekedési eszközöket nem áll módunkban magunkkal vinni - teszem azt repülővel megyünk. Ilyen esetben marad a kreatív marketing: A várak, kastélyok lakóinak, történetének kiszínezése (a gyerek úgysem érti az idegenvezetőt), szigorúan szellemektől és gonosz erőktől mentesen, amennyiben az idegen körülményekhez képest nyugodt éjszakára vágyunk... Templomok, vallások részletes ismertetése, különös tekintettel az istenre/istenekre és tetteikre, valamint a szent állatokra. Állatkertek és akváriumok rendszeres beiktatása. Borkóstolók kakaóval, pogácsával és kártyajátékkal való felturbósítása. Szélsőséges esetben a bizánci mozaikok rekonstrukciós múzeumának átminősítése óriás kirakós kiállítássá. A módszer működik, sőt, Márton a mai napig emlegeti a látottakat. Természetesen azért minden gyalogos városnézés után kötelezően jár a fagyi...
Ezek után már csak a beígért élmény park meglátogatása marad hátra az utolsó napon, de addigra úgyis elég a kövekből.

Bence egyelőre ennél még egyszerűbb eset, tulajdonképpen kizárólag az étkezések megfelelő időben történő biztosításáról kell gondoskodni - amúgy minden érdekli.