Bence indulófélben

Össze még nem csomagolt, de határozottan indulófélben van.

Ellentétben az eddig tapasztaltaktól (Márton), Bence a két lábon járás elsajátítását nem a szülőtől szülőig vagy bútortól bútorig és vissza módszerrel kezdte. Először is a felegyenesedés fejlődési fázisát gyakorolta be: ülő alaphelyzetből előrehajol, két kezével megtámaszkodik, lábait hátra gyömöszöli nagy terpeszbe és kinyújtja, így popsiját az égnek emeli és lassan elemeli tartó kezeit a földtől. Olykor visszahuppan, olykor hátraesik, egészen addig, míg a pelenka és a pocak egyensúlyba nem kerül, lehetőleg úgy, hogy a feje középtájon legyen.
Amikor már, biztosnak nem mondható, két lábon áll, nagy terpeszben, elkezd járáshoz hasonlatos mozdulatokkal próbálkozni. Kb mint egy díjnyertes szumó birkózó (ezt a képzetet a pelenka és csak a pelenka, viselése nagyban elősegíti) és egy lépegető exkavátor keveréke. Jobbra-balra-jobbra, kettőt-hármat dülöngél aztán puff, vagy ahogy ő mondja pfff.
A valamitől vagy valakitől konkrét cél elérése érdekében járás nem érdekli, pontosan tudja, hogy ilyen esetekben a négykézláb közlekedés sokkal célravezetőbb és veszélytelenebb.
Lassan jöhet az eszközhasználat...

Bence tanulmányai 5

Bence ma felállt. Nem lépcsőnél, nem emberen, nem kézbe kapaszkodva. Felállt a kis asztalnál, a járókában, a járókán kívül, a puffnál, a tv állványnál - természetesen a dvd lejátszóba és a műhold vevőbe kapaszkodva és különben mindenhol, ahol kapaszkodás esett.
Nem, felülni még mindig nem tud. LEülni viszont igen. És nézzünk mélyen magunkba, hányszor fordul elő, hogy a földön fekvésből fel kell ülnünk és hányszor, hogy állásból kell leülnünk. Akkor, ugye, most melyik a hasznosabb tudás?! Bence egyszerűen pragmatista.
A család meg kezdi lepakolni az alsó polcokat, kis asztalokat, puffokat.

Bence tanulmányai 4

Hát négykézláb még mindig nem mászik, és felülni sem tud, fejlődésnek nem látványos, de annál szórakoztatóbb Bence legújabb pár mutatványa.
A felülés helyett úgy tűnik inkább a felállást fogja választani - mégiscsak akkor a legmagasabb (kb. 72 cm). Ezt egyelőre a lépcsőnél gyakorolja - hol máshol?! Felkapaszkodik az első fokra a két kezével, majd puszta karizomból felhúzódzkodik, maga alá húzza a hasát és a lábát, hogy fel tudjon térdelni. Amikor ez megvan térdből kinyomja a popsiját, miközben immár előrehajolva továbbra is az első lépcsőfokot szorítja. Ennek az attrakciónak háromféle kimenetele lehetséges - szülői szemmel egyik sem ideális.
1. Kicsúszik a lába hátrafelé, így visszazuhan térdre, majd hasra.
2. Törzsből kicsit elfordul, így popsira huppan - ez a legkisebb rossz, de nagyon meglepődik.
3. Törzsből nagyon elfordul, így elveszíti az egyensúlyát (lévén farnehéz) és hanyatt esik a lépcsőre, majd innen a földre - ez elég nagyot koppan.
A lépcső nagy előnye, hogy szőnyeg borítású, nagy hátránya, hogy körív alakú, ezért az elkerítéséhez, úgy tűnik, mégiscsak szükség lesz a kör négyszögesítésére.
Az elmúlt pár hétben Bence a kúszás tudományát is tökélyre fejlesztette, ha felveszik a légióba, biztosan felderítő lesz, mert olyan gyors, hogy észre sem lehet venni és egyik pillanatról a másikra már a szoba / sivatag másik felén van. Kicsit félő csak, hogy az "ellen" mégis felfedezi majd, mikor időnként megáll (hason fekve) egyik kezét a magasba emeli, utánanéz és hangosan magyarázni kezd. Bábábábá. Ha meg nem figyelnek rá, akkor még hangosabban elismétli. A szókincse ugyan még hagy némi kívánnivalót maga után, de az intonációja már lenyűgöző. Tud haragosan, éhesen, jókedvűen, kedvesen, vitatkozva, elkeseredetten bábábázni, ahogy a szituáció éppen megkívánja. Néha hangosan rákiabál az éppen beszélgető felekre, hogy BÁBÁBÁ vagy az etetőszékben ülve a kanállal püföli az asztalt és perlekedik. Jobb nem belegondolni, hogy ezt mind a felnőttektől lesi el, akkor tényleg szégyellhetjük magunkat...
Legszórakoztatóbb mégis Bébi humora. Saját poénjain is hatalmasakat tud kacagni (bábábábá), de a legjobb vicceket persze Marci szállítja. A felnőtt szem számára láthatatlan poénok sora hatalmas, gurgulázó nevető rohamokat eredményeznek - mindkét fél részéről. Fekszenek hason egymással szemben és majd szétveti őket a jókedv. Mert a nevetés nevetést generál, most már ez is biztos.