Skarlát szünet

Miután a hét elején a skarlát felütötte fertőző fejét az óvodában, Gondos és Előrelátó (értsd beszari) Szülők, némi gyermekorvosi ráhatással, úgy döntöttek, hogy Mártont a héten otthon tartják, mintegy preventíve. Így történt, hogy kedden Marci kilenctől fél tízig volt oviban, amit úgy kommentált, hogy "Jó korán jöttetek ma értem." Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy riasztani lehetett a nagyszülők egyikét, így nem kellett Bencét felébreszteni és a zuhogó esőben elkirándulni a bébivel Skarlátos Oviba.
Márton így egész héten itthon dekkolt "szabadságon". Súlyosbította a körülményeket, hogy napokig szakadt az eső, illetve orkán erejű szél tombolt, levegőre menni tehát nem lehetett, amiből két dolog következik. Egy: egész nap lehetett társasjátékokat játszani, különös tekintettel az új Márton-napi Verdás társasjátékra; kettő: könnyes búcsút mondhattunk a délutáni alvásnak.
Bence mindeközben nem zavartatta magát, szorgalmasan gyakorolta a hasrafordulást, érdeklődve figyelte a körülötte, néha veszélyes közelségben száguldó autókat és helikoptereket és abszolút figyelmen kívül hagyta a tényt, hogy Marcinak is kell reggeliznie és ebédelnie, amit meg is kell valakinek főznie. Ha ő éhes, akkor Ő éhes, ha fáradt, fáradt, mindenki más várhat - és várt is. Várt a leves, a hagyma, a karalábé, a hús, a pirítós, a kávé - és várt Márton is, aki közben lejátszotta a hatvanhatodik menetet a Verdás társasjátékban. Cumi, keverés, dobás, lépés, cumi, turmix, dobás, lépés, pelenka, dobás, lépés, cumi, tálalás.... végre Marci ebédhez jut - végre Bence is. Mindenki nyomás aludni! Márton Micimackót hallgat, Bence nyüszög - két emeletmenet után úgy tűnik csend van, esély nyílik az ebédre, rendrakásra. Aztán még van egy kis jogi típusú lefordítanivaló, aszongya, hogy "jogvédelem alatt áll", meg hogy "közvetlen irányítást biztosító befolyás" - jön Márton, wc-re kell mennie, de különben sem álmos. Trónol edegyül, "korlátozástól mentesen rendelkezik", Marci kész, továbbra sem álmos, inkább lent maradna. Közben Bence is felébred, teljes háromnegyed órát, ha aludt. Kezdődik a délután a két alvóbajnokkal, uzsonna, társasjáték, rajzos lista a Mikulásnak, közben a fordítás is elkészül valahogy és nemsokára érkezik a felmentő sereg. Másnap folyt. köv.
A végső, nemes cél úgy tűnik elérhető, skarlátnak nincs jele. Végül is lehetett volna ugyanez lázzal, kiütéssel és orvoslátogatással.

Márton nap

"Ma van Müller nap és még nem kaptam tőletek semmit."
"Biztos azért jön ilyen későn Apa, mert be kellett ugrania a Csillagvárba venni valamit nekem. Nem mintha számítanék rá..."

Fordulat

Bence tanulmányai - update

Ki kicsoda? - 100 forintos kérdés

Reggel

Semmi...
Váratlan fordulattal a nagyszülők elfuvarozták Mártont az oviba.
A reggeli műszak ujjgyakorlat volt.

Létszámhiányos esti műszak

Szerencsére ritkán fordul elő, de ez nem az első - és nyilván nem is az utolsó - eset, hogy egyedül kell lefektetni a két gyereket. Szerte a világban emberek (nők és férfiak) milliói ugorják meg nap mint nap a feladatot, nem akkora ügy. Így minden nagyszülői segítségnyújtást visszautasítva vágunk bele az éjszakába - hárman.

Eleinte minden a szokásos unalomban zajlik, Márton az ovi utáni bevásárlást jól tűri, egy-két aprósággal le is lehet kenyerezni az este hátralévő részére. Bence addig a nagyszülőknél dekkol - minden simán megy. Vásárlás után két gyerek kocsiba be, irány Pomáz. Szerencsére az udvarról épp mennek be a szomszéd gyerekek, ezúttal az "Anya, csak egy icipicit maradjunk még lent" hisztit megússzuk. Bence is egész jó hangulatban van, aludt kicsit a kocsiban.

Otthon csak ki kell pakolni és kicsit rendet rakni, gyorsan eljön a fürdés ideje, mindössze Márton új óráját kell még felszerelni a falra. Bébi rossznéven veszi, hogy kimarad ebből az óriási buliból, így a saját ágya helyett Marci ágyáról követi az eseményeket, ez már inkább tetszik neki.

Most már tényleg fürdés. Bencének kicsit melegebb fürdővíz kell, hogy ne hűljön ki mire belekerül - a vetkőztetés-vízelőkészítés párhuzamosságának elve most nem működik. Márton, mint a rangidős férfi a háznál, érzi a felelősség súlyát, segít rendületlenül. Ettől kicsit döcögősebb az ügy. Amíg Bence vetkőzik, Marci "javít" a vízminőségen - no comment. Végül Bence egész tiszta lesz, talán nem is fagyott meg. Gyors öltöztetés - ágyba be, forgóka, cumi, jöhet Marci. Sajnos neki ma a lassú napja van, ez már reggel is látszott. Minden fontosabb, mint a vetkőzés, pedig a bébi közben kezd méltatlankodni - fürdés után evés a szokás és punktum. Márton sem sokkal belátóbb, négy perc alatt vesz le egy zoknit, közben vonatozik, mesét hallgat, csak még kikapcsolja, nem tudja kigombolni a gombot, hova tegye a szennyest, stb. Végül sikerül a kádba könyörögni, ember soha ennyire precízen még nem mosott fogat. Bence közben egyre méltatlanabbnak érzi a fennforgó bánásmódot. Marci kész, bár ma a pizsamáját sem tudja egyedül felvenni - ki van fordítva! Dráma!

Bence most már komolyan kiborul, mégsincs még kaja, előbb Mártonnak kell megcsinálni a szendvicsét, kakaóját, különben soha nem lesz vége az estének. Végül mindenki rekordgyorsasággal élelemhez jut, Bence szinte fuldoklik akkorákat nyel, Marcinak meg nagyon ki kell próbálnia az új kirakóst. Most! Szoptatás, vacsoráztatás, kirakó. A kisded közben túleszi magát, leköpi a hálózsákját, a párnát, a bútort, anyját, Marci szalad zsepiért.

Evés után a legkisebb korú megy az ágyába, míg Márton előkészíti a szokásos társasjátékot, miközben mondja, mondja, mondja, hogy ki gyors, ki nem, ki mennyit nyert vagy veszített, stb.

Ezúttal az esti elalvások legnagyobbika nem akarja az igazságot. Míg máskor leteszi a fejét és alszik, ma ordít és teljes erővel kinyomja magát. Márton közben dob, "Anya, te jössz!". Emelet, Bencének cumi be, "Anya, te jössz! Dobjak helyetted?" Bence ordít, emelet, cumi. "Anya, te jössz! Akkor most nem játszunk?!" Bence ordít, emelet, cumi. Negyed óra után Bence még mindig ordít, majd győz. Jön ő is társasozni és ölben remekül érzi magát, ki-be rakosgatja a cumiját, néha ledobja a földre is. Szerencsére Marci topon van, lelkesen megy cumit keresni és mosni.

Lemegy a három plusz egy kör társasjáték, mindenki ágyba, esti mese, számolás, cumi ki, cumi be, számolás Apa helyett. A teregetés végére úgy tűnik Bence is feladta, elalszik. Végre! Irány a fotel!

Öt perc múlva lábdobogás, halk suttogás fentről "Anyaaa". Mártonnak pisilnie kell, de nem akar a fenti mosdóba menni, inkább lejön, nehogy felébressze Bencét - na persze! Mindenesetre a pedagógus vénával megáldott szülő nem ellenkezik, hosszú távon az nem lenne kifizetődő. Marci lejön, pisil, kezet mos, sámlit pakol. A hálózsákot persze nem tudja visszavenni "edegyül" - ki van fordítva - naná! Közben elmesél még egy-két sztorit, hogy hogy ütött le egy szúnyogot (novemberben!), hogy mi volt a Micimackóban, hogy hol tölti az éjszakát Thomas, hogy miért kellett lemenni pisilni, stb. Végre aztán lefekszik. Fotel!

Ezután már csak egy köhögőroham van hátra, "De tényleg köhögnöm kell, hidd el Anya!" Ki tudja mennyi belőle a köhögés, de ezt nem lehet megkockáztatni, hátha tényleg...

Reggel folyt. köv.

Miska - offtopic

Boldog IGAZI születésnapot, Miska!

Várjuk a bébiétel bejegyzéseket Apád "tollából" :-)