Gyorsjelentés a frontvonalból

Miután Bence összekeverte és széthordta a szortírozott és bedobozolt játékokat, fejjel beleesett a félig becsomagolt porcelános dobozba, minek következtében kalimpáló lábaival felrúgta az üres-üveges kosarat.

Az anyagi kár nem jelentős, csapataink tovább küzdenek.

Ideiglenes külföldi tartózkodás

Mint köztudott, augusztus elsejei hatállyal Hünyők a kies németországi Königstein (Királykő!) városába tették át székhelyüket.
A költözés hosszasabb, bepakolás részét döntően az óvodában illetve a Balatonon vészelték át. Pár napra ugyanis Bence is a Happy House Gyermekközpont vendégszeretetét élvezte, ahova második otthonaként vonult be minden reggel és a csendespihenő előtti tiltakozást leszámítva üzemszerűen, öreg óvodásokat is megszégyenítően csinálta végig a napot, hogy aztán hazatérjen első számú otthonába, a növekvő számú dobozok és nem-szabadok világába. Marcit, aki már tisztában lehetne nagyjából egy költözés horderejével, mint ahogy nincs, meglehetősen hidegen hagyta a pakolás, egyszer kérdezte csak meg felháborodva, hogy "Most minek pakoltad el az összes játékomat?!" A magyarázatra miszerint a következő héten Németországba költözik a család lakonikusan csak annyit válaszolt: "Akkor nem állsz valami jól..."

A kiköltözés és kipakolás nagy részét Hünyők a nagyszülői szanatóriumban töltötték, ennek köszönhetően a pakolás hatékonysága jelentősen javult, így augusztus elsején egy háromnegyed részben kész lakásba érkeztek, ahol villany ugyan szórványosan volt csak, az ő szobáik viszont berendezve, játékostul várták őket a legkisebb kizökkentés reményében. 

Az első hét ügyintézéseinek középpontjában Márton iskolába íratása állt, ami némileg bonyolultabb ügy lett, mint az, a júniusi előkészítés során kinézett. A körzetes iskola ugyanis, egy bizonyos tartományi törvényre hivatkozva, miszerint Marci nem tud németül - ami különben egy nehezen tagadható tény - nem vette fel a gyermeket. Javasolt viszont heti kétszer háromnegyed óra nyelvtanfolyamot. Miután a gyermeküket versenylóként nevelő szülők ezt, a meglehetősen szociális, olvasni-tudó és a húszas számkörben minden irányban otthonosan mozgó energiabomba számára kissé kevésnek ítélték, a nagyon kedves német igazgató asszony eltanácsolta Mártont egy másik általános iskolába, mondván, hogy ott két év alatt végzik a gyerekek az elsős tananyagot, az majd biztosan jobb lesz. Nem beszélve arról, hogy a "probléma" így nem az övé - igaz, ezt nem mondta, csak gondolta. Az iskola jobbnak is tűnik. A bemutatkozó beszélgetés és az Alany néma részvétele alapján (értelmesen nézett) Marcit felvették a második osztályba - mármint az első osztály második évébe, így teljes jogú iskolapolgár lett, német-tudás ide vagy oda.
Bence mindeközben lelkesen ismerkedik az óváros sikátoros utcáival, üzleteivel és játszótereivel, nagy sikert aratva a Kurpark közönsége körében a kék-színű kisbabakocsival, illetve a narancssárga műanyag motor kerekeit a macskaköveket edzve. Az időjáráshoz alkalmazkodva már csak az elengedhetetlen védőfelszerelésre, a gumicsizmára és sárnadrágra kellene szert tenni.