Előszó
Hosszas mérlegelés, fontolgatás, latolgatás és gyerekelemzés után kis családi kupaktanácsunk, minden előzetes figyelmeztetés, jajongás, nemvagytoknormálisakozás ellenére úgy döntött, hogy belevág egy kisebb, félvilág körüli útba, tizenórás repülőutakkal tarkítva, pár időzónát átszelve. Mindent a családért!
A döntés egy kellemes szeptemberi napra esett, Eger felé félúton, abban a meggyőződésben, hogy Mártonnal nem lesz gond - hiszen sosincs, Bence meg addig rengeteget változik majd - előnyére természetesen - türelmesebb lesz, könnyebben leköthető, kevésbé mozgásigényes és a hisztit is kinövi négy hónap alatt. Különben is velünk lesznek a nagyszülők, jelentősen javítva a felnőtt-gyerek arányt.
Több internetes (zömmel angolszász) fórum és repülőtársasági oldal áttanulmányozása után kiderült, hogy kisdeddel hosszú repülőutakra indulni - stílusosan fogalmazva - gyerekjáték. Nem kell mást tenni, mint vinni a kedvenc játékait, kekszeit és alvókáját. Alvásidőben pizsamába kell öltöztetni és akkor majd alszik. Ha meg ébren van, eljátszogat majd a gondosan becsomagolt kedvenc játékaival, miközben szeretett kekszét majszolja. Jetlag-je (időzónaváltás-szindrómája) a kisgyerekeknek meg nincs is!
A további felkészülés jegyében a család összes tagját szitává lyuggattuk oltásokkal, különös tekintettel Bencére, akinek ezek egybe estek az amúgy kötelezően beadandó oltásaival - ezt az akadályt jól vette, az ő combjaiban egy-két oltás gyorsan fel tud szívódni.
A közvetlen előkészületek során beruháztunk pár ezer forintnyi gyerek dvd-re, valamint ha ez nem lenne elég, M letöltötte Bence és Marci kedvenc rajzfilmjeit, animációs filmjeit és a gyerek tv különböző epizódjait mind a notebookjára, mind egy usb adathordozóra - mert az ördög, ugye, nem alszik!
A pakolást egy kéthetes próbálás-mosás-szárítás-vasalás procedúra előzte meg, mely folyamat elején Mártonra fel kellett próbálni az összes tavalyi nyári ruháját, illetve Bencére Márton négy évvel ezelőtti készleteit - Bence esetében a ruhapróbának nem volt nagy sikere, szerencse, hogy előreláthatólag nem ő lesz a menyasszony, ha eljön az ideje. Végül sikerült a család ruhatárát két nagy-közepes bőröndbe zsúfolni, három heti adag tápszer, bébi inhalátor készülék (ismételten csak az ördög miatt), két patikányi gyógyszer és kúp, egy bébiphone készlet, tetemes mennyiségű kisautó, kártya és társasjáték, úszófelszerelés több korosztály számára és egyéb, a világ másik felén nyilvánvalóan hiányzó felszerelések társaságában.
Nem bízva a légitársaságok precizitásában és ismerve Bence ruhakoszolási tempóját, valamint a mai papírpelenkák felvevő képességét, a kézipoggyászba került vagy három váltás bébiruha és plusz nadrág azok számára, akik majd ölben tartják a kisdedet, több típusú dvd-t és filmet lejátszani képes készülék, nagyobb tömegű játék, egy kisebb vegyesboltnyi keksz, ropi, tápszer és almalé, a kötelező pelenkázókészlet mellé természetesen. A két hátizsák az összes feltétlenül szükséges kellékekkel megpakolva nem lehetett több egyenként 6-8 kilónál.
Ezt kísérte Márton kis hátizsákja szintén játékkal tömve és Bence Spongya Bobos hátitáskája kedvenc zacskó "sós-kukijával" (extrudált kukorica csemege).
Spongya Bob lett aztán hosszú, félvilág-körüli utunk első vezéráldozata. (De ez már egy másik mese.)
Abban a szerencsében volt részem, hogy a "Nagy Utazás"-t végig figyelemmel kísérhettem és tanúsíthatom, hogy amit abból a két hátizsákból nem tudtak a t. szülők elővarázsolni, arról nem is érdemes szót ejteni.
VálaszTörlésFel vagyunk csigázva. Várjuk a folytatást!
VálaszTörlésMindig utáltam, amikor igy végződik egy epizód. Remélem legalább valami izgalmas történik Spongya Bobbal: közelharcba keveredik Káposzta Jackkel, vagy elcsábítja a démoni Paszuly Petra, vagy valami hasonló. Különben csalódott leszek.
VálaszTörlés