Következő karácsonykor aztán, immár a Csibe-csoport oszlopos tagjaként a Pásztor 4 nem alábecsülendő szerepe osztódott Marcira, a színpad iránt mutatott nyilvánvaló affinitása hatására. Ezúttal nem a már-már kellemetlennek mondható péntek délutáni matiné-előadáson feltűnve, hanem méltó időpontban, a szombat délelőtti, külön a szülőknek rendezett karácsonyi ünnepélyen tündökölve. Önálló szövege ugyan nem nagyon volt, de a Pásztor 1,2 és 3-mal közösen előadott dalocska / vers egyértelmű sikert aratott. Nem beszélve a nagymama pásztorossá alakított kalapjáról és a fehér filc "szűrről".
Az ezt követő évben Márton, immár középső csoportosként Menyhárt király megformálására kapott lehetőséget, amely szerep során a három királyok közül elsőként (!) szólalt meg József Attila idevágó versszakát szavalva, különös átélésről téve tanúbizonyságot a "Segíts, édes Istenem" sor kapcsán. Gáspár és Boldizsár szerepkörében Barnus és Dani barátai tűntek fel az oldalán. Jelmeze ezúttal csillagokkal díszített kék köpeny és színes drágakövekkel ékített arany korona volt. Csak mellékesen említendő, hogy Marci az angol számolós versikében is az előkelő második megszólaló helyét kapta: "The second one said, bring me fest." - ezt a mondatot különben 43-szor ismételtettük el vele itthon, mire megértettük, hogy miről van szó.Idén (mármint óvodai év idén), József megformálásával Márton karrierje csúcsára ért. A szatén gumis lepedőből varrt tökéletes barna kaftánt méltóan egészítette ki a korábban
konyharuhaként funkcionáló közel-keleti stílusú fejkendő, a lepedőből maradt gumirögzítővel ékítve. A saját, különbejáratú angol versszakról már nem is beszélve...Immár nagycsoportosként Marci főszerepet kapott a betlehemi játékok során, kiemelkedve ezzel kortársai közül, a helyzethez méltó komolysággal küldve nyugovóra a pásztorokat és megköszönve a három királyok szíves látogatását. Máriával az oldalán, kezét imára kulcsolva állát az ég felé emelve adott hálát Istennek, a kis Jézusért. A hatást némileg enyhítette / tompította, hogy - talán az új óvóbácsi hatására - a gyerekek a Kumbaya MyLord refrénű dallal zárták a karácsonyi műsort, amely dal során betanult gesztusok (ringatás, sírás, alvás, stb.) betanultságukban nem különböztek az imára utaló gesztusoktól.
Gyaníthatóan jövőre az iskolában a pásztortól kezdődik minden...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése