Bence valahol a fizikai és a biológiai érdeklődés között hezitál mostanában.
Természetesen rendkívüli módon érdekli minden ami mozog, pláne ami él is és észre is vesz mindent.
Nagyon érdekli a zamárdi-i szomszéd ugató, rohangáló kutyája, folyamatosan az ajtóra mutogat és odarohan, ha meghallja az ugatást, hangos vává felkiáltással.
Imádja a csorgó vizet és a hangját, a zuhanyt, a kannát, a kispoharat.
Minden, a nyaralónál elhaladó, vonat hangjára felfigyel és mutatóujja határozott feltartásával jelzi, hogy ábbá.
A Balatonban fürödve a nádas felől szálló madarakat kutatja és mozgásukat hangos bábá felkiálltásokkal kommentálja.
A hirdetéseket húzó repülőgépek hűlt helyét sokáig mutogatja minden arra járó tudatlannak.
Mégis legvalószínűbb, hogy antilopológus lesz belőle. A veszprémi állatkertben sok tízpercet töltött - teljes extázisban - az antilopok ketrece mellett, a babakocsiban ücsörögve, lelkesen beszélgetett és kiabált velük (nyilván köztük is vannak süketebbek), magyarázott szakadatlan, az állatok meg odagyűltek és hallgatták, néha talán bólogattak is. Egy idő után a látogatók már nem is az állatokat nézték...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése