
Az első lépés minden beöltözős esetben Marci irányított jelmezválasztása. A nem kellően menedzselt választás olyan óhajokat eredményez, mint pl. a közlekedési rendőr. Nosza, irány a számítógép, internetes játékboltok, aukciós oldalak, google képkereső - rondábbnál rondább jelmezek, magasabbnál magasabb árakon. Az ember megalapozatlan ellenérzéséről , hogy a gyerek egyenruhás szervnek öltözzön, már nem is beszélve. A megoldásra végül nem vezető, következő mentőöv egy gyengének bizonyuló kísérlet volt a nyomozónak öltözésre - végülis az is rendőr, kicsit Sherlock-osra véve még vicces is, erős karakterisztikájánál fogva talán nem oly bonyolult kivitelezni. Márton természetesen nem ismeri a nagy mesterdetektívet, számára a rendőr az, akinek tányérsapkája van, egyenruhája és a sarkon áll (a klasszikus sarkon állókat Marci inkább a Budakalász-Üröm viszonylatból ismeri). Összegezve tehát az eddigieket mindennemű rendőrfélét kilőttünk.
Ekkor kezdődött a nagy ötletvadászat. Rejtély, hogy anyáink és nagyanyáink hogyan oldották meg a farsang kérdéskört internet nélkül! Mindenesetre hosszú napok keresése után több remekbe szabott, megvalósíthatónak látszó ötlet is előkerült, úgyis mint dobókocka vagy Túró Rudi. Természetesen, ami egy felnőtt számára viccesnek tűnik, az egy gyereknek rémesen ciki, unalmas, kényelmetlen, de leginkább értelmetlen. Így lett Mártonból, a dobókocka után szabadon, robot. Mert annak legalább van értelme...Következett a kivitelezési fázis. Nagy szerencse, hogy a robot jelmez biztosan nem jár varrással, doboz, alufólia és ragasztó meg mindig akad egy Kreatív Kertvárosi Háztartásban. A remekbe szabott amerikai internetes oldalaknak és a gyerekkori Bádogember emlékképnek köszönhetően gyorsan összeállt a vízió. Az eredmény, minden szerénytelenség nélkül, elsöprő siker lett, mind a gyerekek, mind az óvónénik körében. Pici hátránya volt a jelmeznek, hogy egész nap a földön csúszni-mászni nem könnyű benne.
Külön köszönet Vicának, aki néhány mosogatószivacs személyében, az utolsó pillanatban megoldás talált a lötyögő fejfedőre (míg Bálint megszerelte az internetet) - már megérte vendégeket hívni.
Már-már nélkülözhetőnek kell magamat besorolni. Azért remélem, hogy jövőre ismét beállhatok a jelmezek előállitásába, különös tekintettel arra, hogy nemsokára duplázódnak az igények.
VálaszTörlésazért ezek a jelmezes bejegyzéseitek komoly rettegéssel töltenek el a jővőt illetően. Rádásul nekem ezirányban csupa frusztráló élményem van a gyerekkoromból is, úgyhogy anyukám se feltétlenül a legjobb jelölt... Esetleg megőrizhetnétek Marci jelmezeit és riszájkolhatnánk őket.
VálaszTörlésSajnálom a farsangi frusztrációt... Szomorú ügy.
VálaszTörlésRobot itt áll kint a folyosón, kissé leamortizálva és nagyon sajnálom kidobni, de nem vagyok biztos benne, hogy kibírja még négy évig.
Maki úr viszont Bence mérete lesz, úgyhogy majd kooperálunk (csak ne egy napon legyen a farsang!)