2012. május 10., csütörtök

Május elseje

Jobb híján (Városliget, sör, kolbász) idén kénytelenek voltunk a május elsejei felvonulást Frankfurt City-ben abszolválni. Mivel errefelé, a Taunus régióban, óriási bicikliversennyel ünnepelnek a népek, aminek köszönhetően gyakorlatilag az egész környéket lezárják több-kevesebb időre, valamint az ügyből kifolyólag, hogy Márton régi vágya a hajókázás, a munka ünnepének méltó megemlékezése-képpen igénybe vettük a német tömegközlekedés több elemét. Első körben vonattal beutaztunk Frankfurt városába, majd metróval megközelítettük a belvárost és a hajókikötőt. A hajózás a Majnán talán valamivel kevésbé nevezhető izgalmas látványnak, mint mondjuk a Buda és Pest közötti szakasz a Dunán, ámde nem elhanyagolható látnivalók azért itt is akadnak, úgy-s-mint hidak, kikötők, daruk, egyéb hajók és vontatók, valamint felhőkarcolók. A gyerekeknek speciel tetszett. A fedélzeti búzasör meg nem volt rossz.
Szemben a belvárosban zajló szakszervezeti összeröffenéssel, ahol is Bence a spanyol-ajkú kommunista koncerttől, Márton a német punk zenekartól akadt ki. Épphogy elfogadták a német gasztro-szakszervezet héliumos lufijait, aztán hatalmas menekülésbe kezdtünk babakocsistul, majmostul, lufistul. Mondjuk, lett volna a négyesfogatból pár tag, akit érdekelt volna a német kommunizmus térnyerése a banki felhőkarcolók árnyékában, de majd legközelebb...
Ezek után nyugodtabb vizekre eveztünk, a bicikliverseny befutójánál a Régi Operaház előtt meglehetős népünnepély várta a hősöket. Lehetett kapura rúgni, gokartot vezetni, volt ingyen kulacs és tapsoló-lufi, valamint hatalmas felfújható integető-kéz. Ezt már jobban bevette a kiskorúak gyomra. Sört meg itt is adtak, bár a fellépők azért hagytak némi kívánnivalót maguk után, sehol nem voltak a dél-amerikai kommunista vendégművészekhez képest.
A bicikliverseny befutója viszont kifejezetten izgalmasra sikeredett, sajnálatos módon azonban az olasz versenyző nyert.
Végülis az évi rendes sörmennyiséget, népsűrűséget és május elsejei hőséget sikerült reprodukálni, egyedül a zsíros kolbász hiánya volt fájó, amit a méltán népszerű pizza gyorsétterem Cézár salátája sem tudott pótolni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése