Katimama - Dédi

Kevés gyereknek adatik meg, hogy három dédnagymamája legyen, és valószínűleg még kevesebbnek, hogy emlékezzen rájuk felnőttkorában. Márton talán már abban a szerencsés helyzetben van, hogy emlékezni fog Katimamára, ha nem is konkrét élményekre, eseményekre, de helyzetekre, villanásnyi emlékképekre.
Lehet, hogy emlékezni fog, hogy Katimamánál mindig volt pattogatott kukorica és csokis mézessütemény - mert azt mindenki szereti. Biztosan sokszor hallotta és hallja majd, hogy Zamárdi Katimamáé, és hogy Anya meg Peti milyen sokat nyaraltak ott a Nagymamával és az unokatestvérekkel, hogy itt volt a bolt, ott meg a fagyizó és kár, hogy nincs már meg a homokozó ott elöl. Mesélni fogja, bár nem emlékezhet pontosan, hogy háromévesen Zamárdiban törte ki a fogát és a hazafele úton Katimama ült vele hátul a Hondában és fogta a kezét, és hősiesen végigcsinálta a balatoni ügyelet, hazaút, gyerekfogászat kört. Pedig ez bőven nyolcvankilenc alatt is stresszes. Nem fog emlékezni, de mindig "sztori" lesz, hogy Katimamánál kiabálni kellett kicsit, és bár Márton hangfekvését semmilyen hangerővel nem értette a Nagymama, Marci hősiesen ordított óvodáról, születésnapi bulikról, Németországról. Olyanannyira, hogy a következő dédnagymama-megállóban, Editmamánál, rendszeresen folytatta a kiabálást, holott arrafelé erre nincs igazán szükség.
Bencének már persze nem lesznek saját emlékei, nem fog emlékezni, hogy hogy autózott körbe-körbe a régi fotelek között és alatt, hogy hogy gurította az autókat az előszobában a nappalitól a konyháig és vissza - húszszor, hogy hogy táncolt a negyven négyzetméteren a lufikat kergetve, hogy órákig krákogott és köhögött a pattogatott kukorica maradványaitól... És nem fog emlékezni, hogy Katimama a fotelben ücsörgött és "mozizott", ahogy Ő fogalmazott, és szinte alig lehetett hozzászólni, úgy elmerült abban, hogy az örökmozgó gyerekeket nézte.
Mindig mindketten tudni fogják viszont, hogy a sámlit a labdázó gyerekekkel, a kulcstartót a padon ülő családdal, a kis kép-sorozatot Anyával-Apával és Anyával-Apával-Babával és Nagymamával-Nagypapával és sok unokával és dédunokával Katimama festette nekik, amikor megszülettek.

Nagyi! A kórházból küldött lufik megint nagy sikert arattak!