Mérleg

avagy, Bence ma egyéves!

Ebben az életkorban már éppen ideje, hogy az ember számvetésbe fogjon. Tekintve, hogy Bence még nem tud beszélni, legalábbis nem értjük és írni még annyira sem - ez viszont biztos, végezzük el ezt a feladatot helyette.
Egy évvel ezelőtt Bence egy hirtelen döntésű császármetszés során látta meg a napvilágot a MÁV Kórház berkeiben. Ágyszomszédja egy arab kisfiú volt, Mohamed, sűrű fekete hajjal és négy nagy-testvérrel. Kivételesen ne ecseteljük e helyt a globalizáció ártalmait és előnyeit a következő generáció életének tükrében!

Egy év óta Bence rengeteg mindent megtanult és még mindig alig tart valahol...

Születésekor alapvető funkciókat tudott csak ellátni. Úgyis mint az input, output, alvás, csuklás, sírás. Azóta megtanult kiabálni, veszekedni, kérni, nevetni, mosolyogni, csócsálni, gagyogni. Rámutat arra, amit szeretne és küzd érte, mindenre lelkesen közli, hogy baba és megörül az érkező embereknek, újra és újra felfedezett tárgyaknak.
Megtanulta felemelni a fejét, megfordulni hasról hátra és hátról hasra, tud kúszni, már mászni is. Feláll, leül, felül, térdel, állva oldalaz.
Mindent kipakol, lepakol, ide rak, oda tesz és közben magyaráz szakadatlan.
Utál öltözni, pelenkát cserélni, utálja az ivó poharat, de szereti a cumisüveget, nem issza a vizet, csak almalével. Imád enni, de főleg inni, pancsolni, hangoskodni, zenélni, táncolni, kacagni.
A legnagyobb lelkesedést mégis az váltja ki belőle, ha Mártont nyúzhatja. A nyakába ugrik, gyömöszöli, harapdálná, ha lehetne, ráfekszik és diadalittas kiáltozásokat hallat mindehhez. Marci meg élvezi és közben látványosan szenved...
Már látszik, hogy erős az akarata, keresztülviszi amit elképzel, megrögzött szokásai vannak, amikből nem enged. Ugyanakkor nagyon barátságos, imádja a társaságot, kifejezetten kedves is tud lenni - bárkit az ujja köré csavar, ha úgy tartja kedve.

Összességében kijelenthetjük, hogy Bence teljesen üzemszerű egy évet tudhat maga mögött. Sok tanulással és még több tanulnivalóval.